SHIT

Totális leépülés... Az élet szar Ce la vie... Nem részletezném miért...Elég hosszú lista lenne. Söt Ádámot nem láttam vasárnap ota ez egy kicsit lehangol testileg-lelkileg. Ráadásul ő is baszogat vele h mért nem úgy intézem a dolgaim hogy találkozhassunk.De ha egyszer nem megy... és nem érti meg... Nyolcszor elkell neki mondani hogy miért nem de még utána is hőbölőg. Pedig én annyira de annyira szeretem... Mindennél jobban.Ő az életem... ha nem lenne nem is tudom mit csinálnék. Nem is tudom a jövőm elképzelni nélküle. Egyszerűen nem. De mivan ha ő nem így érez irántam?? Azt mondja szeret de mi van ha nem. Csak nem akar megbántani. Olyan nehéz kivenni az érzésit. MÉRT?? MÉRT NEM KÉPES EGYSZERÜEN KIMUTATNI MINT ÉN??? Nem akarom hogy elhagyjon... szerintem abba lelkileg bele pusztulnék... nagyon sok időbe tellene kilábalni belőle.Remélem soha nem hagy el és megprobálja kimutatni az érzelmeit. Amugy pont ma van 2 éve hogy elkezdtünk kavarni. De jó is volt. Bár minidg szégyenlősen tekintek vissza.Mit meg nem tettem akkor. De nem bántam meg csöppet sem. Jo volt... Jaj de szeretem ezt az embert. Már várom a holnapot. Végre látom, hozzá bújhatok és áthancúrozhatjuk a délutánt:)


Nah csok:)